Tartalom és kiadási információk
Hogyan vegyük ki a pénzt az ilyen tevékenységgel foglalkozó vállalkozásból? Melyik most a legkedvezőbb adózási mód, amelyikben a legkisebb az adóteher? Ezekre az egyszerű kérdésekre kívánjuk megadni a válaszokat az érintetteknek, ugyancsak egyszerűen és közérthetően.
Ha vállalkozási lehetőségekről, adóterhekről beszélünk, akkor szükségszerűen ki kell térnünk a jövedelemadózás, az általános forgalmi adó, a helyi iparűzési adó szabályaira, a könyvelési és ügyviteli kötelezettségekre is.
A tanárok, oktatók önálló tevékenységben, szabadfoglalkozásban az alábbi vállalkozási formák és adózási alternatívák közül választhatnak:
1. Háztartási alkalmazottként végzett tevékenység
2. Önálló tevékenységet folytató magánszemély – adószámmal, vagy adószám nélkül
3. Egyéni vállalkozó az átalányadó alatt
4. Egyéni vállalkozó a vállalkozói szja alatt
5. Egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozó tételes adója (kata) alatt
6. Társas vállalkozó – a társasági adó alatt
7. Társas vállalkozó a kisvállalati adó (kiva) alatt
A tanárokra, oktatókra az általános vállalkozási és adózási szabályok vonatkoznak, csak reájuk vonatkozó speciális szabályozás nincs.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást nem választhatják.
Nem kizártak a kisadózó vállalkozók tételes adója alól, amennyiben kifizetőnek (cégnek, intézménynek) nem számláznak és főállású egyéni vállalkozók, azaz tehát oktatási intézményben munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem tanítanak.
Az alábbiakban először számba vesszük a tanár, oktató foglalkozásokat, majd röviden és érthetően bemutatjuk az egyes adózási alternatívák jellemzőit, előnyeit és hátrányait, külön fejezetben pedig a részletes szabályaikat.
Megjelenés | 2023 |
Méret | B/5 |
Oldalszám | 170 |
Kötés típusa | füles, kartonált |