Tartalom és kiadási információk
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen
- a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket;
- a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet;
- a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket;
- az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit;
- a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait;
- a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét;
- a vezetékes és mobiltelefonok használatát; és
- a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
Kiadványunkkal ehhez a szabályzatkészítési munkához szeretnénk gyakorlati segítséget, szempontokat adni.
Minden szabályzat vonatkozásában javasoljuk meghatározni annak célját, személyi és tárgyi hatályát. Szükség esetén fogalmi meghatározásokat kell adni. Minden, szabályozásban előírt feladatkör felelősét ki kell jelölni, a határidőket meg kell határozni.
A szabályzatoknak tartalmaznia kell záró, hatályba léptető rendelkezéseket, amelyben meghatározzák, hogy mikortól kell alkalmazni a szabályzat előírásait, illetve gondoskodni kell szükség esetén az azonos tárgyú korábbi szabályzat hatályon kívül helyezéséről.
Célszerű minden szabályzathoz megismerési nyilatkozatot csatolni, amelyben az érintett dolgozók aláírásukkal igazolják, hogy a szabályzat tartalmát megismerték.
Minden szabályzathoz készítettünk egy útmutatót, amely „Tudnivalók" címszó alatt tartalmazza a kapcsolódó jogszabályi előírásokat, magyarázatokat.
Sorozatunk jelen kötetében a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről szóló, a gazdálkodási jogkörökről szóló és az anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat elkészítéséhez kívánunk segítséget nyújtani.
Az információszabadság érvényesülése biztosítja, hogy a közérdekű adatok a polgárok által megismerhetőek legyenek. Az információszabadság egyik megvalósulási formája a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítése, másik formája pedig a közérdekű adatok kötelező, kérés nélküli közzététele, nyilvánosságra hozatala. Napjainkban, az internet és az egyéb elektronikus információs csatornák és technológiák használatának elterjedésével az információszabadság gyakorlata is elmozdult az elektronikus információszabadság irányába. Ennek megfelelően a törvényi szabályozás is erőteljesen épít a hagyományos megismerési módok mellett a korszerű technológiára épülő megismertetési, nyilvánosságra hozatali formákra is. Ez egyaránt megmutatkozik a kötelező közzétételre és az adatigénylések teljesítésére vonatkozó rendelkezésekben is. Az elektronikus információszabadság nem jelenti a közérdekű adatok megismerésének tartalmi változását, ugyanakkor annak egy újabb módját kínálja. Napjainkban a közérdekű adatok megismerésének elektronikus megoldásai az információszabadság fontos garanciáját jelentik. Jelen kiadványunkban az információszabadsággal összefüggésben a közérdekű adatok megismerésére, az adatigénylési kérelmek teljesítésére, valamint a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó intézményi szabályozáshoz kívánunk segítséget adni.
A gazdálkodási jogkörökről szóló szabályzatban különösen a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs szabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével kapcsolatos kérdéseket kell szabályozni. A szabályzatmintát úgy igyekeztünk összeállítani, hogy indokolatlanul ne kerüljenek megismétlésre a jogszabályi rendelkezések. Az egyes feladatok ellátására vonatkozó jogszabályi rendelkezések a részletes tudnivalókban találhatók. A szabályzatban a helyi sajátosságokat, eljárási szabályokat kell rögzíteni, jelen mintaszabályzat alapul szolgálhat az intézményeknek saját egyedi szabályzatuk megalkotásához.
Az anyag és készletgazdálkodás a költségvetési szférában nagyon különböző az adott szervezet tevékenységi körétől, méretétől és adottságaitól függően. Vannak sokféle és jelentős mennyiségű, továbbá speciális tárolási feltételeket igénylő, vagy veszélyes anyagnak minősülő készlettel rendelkező intézmények (pl. kórházak), valamint raktárral nem rendelkező, szinte csak azonnali felhasználásra vásárló szervezetek. A készletgazdálkodás rendjét nagymértékben meghatározza az alkalmazott informatikai rendszer is.
A szabályzatmintát igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a nagyobb készlettel és tényleges raktárral rendelkező intézmények is hasznosítani tudják saját egyedi sajátosságaiknak megfelelő szabályzatuk kialakítása során.
SzerzőkA kiadványt a Saldo tagszervezetei a szerződés szerint megkapják!
Vélemények
Írja meg véleményét!