Pszichológia coachoknak

A könyv öt fő területre fókuszál, a szerző ezeket bontja ki részletesen esetpéldákkal, coachingbeszélgetések átirataival, gyakorlati tippekkel és ötletekkel. Lássuk, melyik ez az öt terület: Coaching és pszichológia: ebben a fejezetben megtudhatjuk, mit is értünk pontosan coachingfolyamat alatt, miben tér el a coaching más, fejlődést támogató módszerektől. Jobban megismerhetjük, milyen nézőpontok és hagyományok vannak a pszichológiában, melyek a különféle coachingmodellek alapjaként szolgálhatnak: behaviorista, kognitív, pszichodinamikus, humanisztikus. A szerző arra is kitér, hogy vajon mi határozza meg azt, hogy mi is lesz majd a saját coachingmodellünk alapja. Ez a rész feltárja azt is, miként lesz a pszichológia a coachingtudás forrása; és megismerjük a coachingbeavatkozásnak a négy fő szintjét (mely lényegében a könyv vezérfonalát képzi): operatív coaching, kompetenciacoaching, pszichológiai coaching, transzformatív coaching. Pszichológia az operatív coachingban: ez a rész a célok kitűzését és az elérésükre való törekvést helyezi a középpontba. A célkitűzésekre fókuszáló coachingbeszélgetéshez mintakérdéseket is kap a szakember. Świeży kitér arra is, hogyan tudja a coach magas szinten támogatni a kitartást és az önuralmat, növelni a motivációt; lehűteni a szorongásokat és a kísértéseket. A coach azt is megismerheti, hogyan tudja megteremteni a teret az autonóm motivációhoz, és milyen elméletek állnak e mögött. Arra is világos választ kaphat, hogyan támogathatja ügyfelét a cselekvés, az értékek és az identitás összekapcsolásában. A kreativitás pszichológiája c. alfejezet egy rövid, ám annál érdekfeszítőbb kitérőt ígér, olyan izgalmas témákkal, mint pl. a sémák mint a gondolkodás és a problémamegoldás eszközei; hogyan kérdőjelezhetők meg a sémák és kereshetők más perspektívák; illetve milyen módszerekkel lehet támogatni az ügyfeleket a megoldások létrehozásában. Pszichológia a kompetenciacoachingban: ebben a fejezetben a tanulás folyamatának támogatásáról lesz szó. A kompetenciacoaching arra összpontosít, hogy segítse az embereket a tapasztalati tanulás folyamatának hatékonyabb kezelésében. Részletesen feltárja a szerző, miképp támogathatjuk az éntudatosságot, és a megtanulandó dolgok kiválasztását. Kitér arra is, hogy mennyire pontos az önértékelés, itt segíti a megértést pár részletes esetpélda is. Szó lesz arról, hogyan előzhetők meg az érzelmi általánosítások; a külső visszajelzést miként használhatjuk hatékonyan; és milyen megfigyelési feladatok vannak a coachingfolyamatban. A készségfejlesztés folyamatának megszervezése szintén szóba kerül, a tipikus hibák megelőzése, az elégedettség fenntartása és a tervezett gyakorlás mellett. Hogyan tekinthetünk a tanulásra a szokásaink megváltoztatásaként? Itt alaposabban megérthetjük a szokásaink természetét, a szokások megváltoztatását, és hogyan zajlik mindez a coachingkapcsolatokban. Megismerjük a mentális próba mechanizmusát és hatékonyságát, valamint alkalmazását a coaching során. Pszichológiai coaching: munka az ügyfelek érzelmeivel. Ebben a részben középpontba kerülnek a józan ész és az érzelmek pszichológiai nézőpontjai, az érzelmek alapvető jellemzői. Külön foglalkozik egy alfejezet az érzelmi intelligenciával is: hogyan tudjuk támogatni az ügyfeleket a saját érzelmeik felismerésében és megértésében; az érzelmek kezelésében, és mi a szerepe ezen a területen a coachingnak. Megtudhatjuk, milyen coachingbeavatkozások alkalmazhatók a kívánt érzelmek erősítésére – a szerző itt összeállított egy nagyszerű összefoglaló táblázatot is ennek szemléltetésére. Pszichológiai coaching: személyiség, önbecsülés és változó sémák. Ebben a fejezetben feltérképezzük, milyen alapkérdések vannak a személyiségpszichológiában; milyen személyiségkoncepciók hasznosak egy coach számára; hogyan változik a személyiség a coaching során, vagyis a sémákkal végzett munka (aktuálisan működő sémák azonosítása, kétségbe vonása és újak felfedezése; az új séma gyakorlása). Továbbá azt is felfedezhetjük, hogyan gondolkodunk önmagunkról, a saját sémáinkról és önbecsülésünkről: énsémák mint az információfeldolgozás eszközei; az önbecsülés és az énsémák megváltoztatásának lehetősége; és hogyan is zajlik mindez a coaching során. A szerző rendelkezésre bocsát egy munkalapot is, az erősségekre fókuszáló önreflexiós munkához.