Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletek

A könyv megírásának alapvető célja egy olyan mű létrehozása volt, amely egyszerre funkcionálhat gyakorlati szakemberek szakkönyveként ugyanakkor a felsőoktatás különböző, a kereskedelem-, és/vagy tőzsdetechnikát oktató, nemzetközi ügyletekkel foglalkozó képzései számára tankkönyvként.

Nem tekinthetjük e művet sem klasszikus értelemben vett külkereskedelemtechnikai, sem tőzsde-technikai, sem közraktározási, sem kereskedelem-finanszírozási kézikönyvnek, ugyanakkor az itt említett specialitások mindegyike megjelenik a könyvben, a szerző által fontosnak ítélt súlyozással."

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés
2. A disztribúciós csatorna és a nemzetközi ügylet
résztvevői

2.1. A disztribúciós csatorna
2.1.1. Az áru fizikai útja
2.1.2. Az áru eszmei útja
2.2. A nemzetközi ügylet résztvevői, a kereskedőtípusok
2.2.1. A viszonteladó
2.2.2. A közvetítő kereskedők
2.2.3. A termelő, vagy fogyasztó saját érdekeltségei
2.2.4. A disztribúciós folyamat további fontos résztvevői, intézményei

3. Az ajánlati tevékenység

3.1. Az ajánlatok fajtái
3.2. Az ajánlati formák
3.2.1. A szóbeli ajánlat
3.2.2. Az írásbeli ajánlatok
3.3. Az ajánlat tartalma
3.4. Az ajánlat értékelésének szempontjai
3.4.1. Az ár
3.4.2. A paritás
3.4.3. A szállítási/fizetési határidő és ár összhangja
3.4.4. A minőség (mûszaki tartalom) és ár összhangja
3.4.5. Az ajánlattevő cég
3.4.6. A fizetési módok és garanciák
3.4.7. Az ajánlattevő országa, nemzetisége

4. A külkereskedelmi szerződés (adásvétel)

4.1. Az adásvételi szerződés tartalma
4.1.1. Egy konkrét adásvételi szerződés (példa)

5. Az INCOTERMS 2010. klauzulái - a fuvarparitás

5.1. Az INCOTERMS klauzulák csoportjai
5.2. Az INCOTERMS 2010. klauzulái
(kiegészítve: 2000, 1990, 1980)
5.2.1. E csoport
5.2.2. F csoport
5.2.3. C csoport
5.2.4. D csoport
5.2.5. Az INCOTERMS 2010 által törölt, D’ paritások
5.2.6. Járulékos paritások
5.3. Az INCOTERMS 2010 által bevezetett egyéb módoítások

6. árkockázat management, a határidős tőzsde szerepe a kereskedelemben

6.1. A tőzsde intézményének történelme
6.1.1. Az árutőzsdék kialakulása, helyzete a világon
6.1.2. Az árutőzsdék kialakulása, helyzete Európában
6.1.3. Az árutőzsdék kialakulása, helyzete az Egyesült államokban
6.1.4. Az árutőzsdék kialakulása, helyzete Magyarországon
6.2. A tőzsdei ügylettípusok
6.2.1. Azonnali (cash) ügyletek
6.2.2. A forward ügylet
6.2.3. A futures ügylet
6.2.4. Az opciós ügyletek
6.3. A tőzsdei ügyletek gyakorlati alkalmazása
6.3.1. árutőzsdei hedge ügylet futures kontraktussal
6.3.2. A tőzsdei ügyletek elszámolása, az Elszámoló-ház
6.3.3. árutőzsdei hedge ügylet opcióval
6.3.4. A spekuláció

7. Fizetési eszközök és módok a nemzetközi kereskedelemben

7.1. Fizetési eszközök
7.1.1. Készpénzfizetés és a készpénznélküli formák
7.2. Fizetési módok
7.2.1. Az előre fizetés (Open account)
7.2.2. Az okmányos meghitelezés (Documentary Credit)
7.2.3. Az okmányos beszedvény/inkasszó (Documentary collection)
7.2.4. A hitelben szállítás

8. A közraktározás, kereskedelmi és kereskedelem-finanszírozási funkciói

8.1. A közraktározás kialakulása, helyzete a világon
8.1.1. A közraktározás kialakulása Európában
8.1.2. A közraktározás kialakulása az Egyesült államokban
8.1.3. A közraktározás kialakulása, helyzete Magyarországon
8.2. A közraktári tevékenység
8.2.1. A közraktári szerződés
8.2.2. A közraktári ügylet szereplői
8.2.3. A közraktárak felelőssége, állami felügyelete
8.2.4. A közraktári jegy
8.2.5. A közraktári jegy kereskedelmi funkciója
8.3. A közraktári kölcsön és a Lombard hitelezés gyakorlata
8.3.1. A közraktárak kölcsönnyújtási gyakorlata
8.3.2. A banki lombardhitelezési gyakorlat
8.4. Gyakorlati példa a közraktári és a Lombard hitelezési funkció alkalmazására

9. árkalkuláció, kalkulációs modell használatával

9.1. A döntés-előkészítő modell bemutatása
9.1.1. A modell inputjai
9.1.2. A modell outputjai
9.2. A modell által végzett számítások
9.3. A modellel végzett tényleges futtatások
9.3.1. Exportőr árkalkulációja a modellel, azonnali vétel és azonnali eladás esetén
9.3.2. Exportőr árkalkulációja a modellel, azonnali vétel és halasztott eladás esetén
9.3.3. Néhány példa, a modellel végzett futtatások gyakorlati alkalmazására
9.4. áralakító tényezők és árbefolyásoló hatásának vizsgálata modellszámításokkal

10. A kereskedelemfinanszírozás (a határidős tőzsde és a közraktározás kombinált alkalmazásával)

10.1. Az új konstrukció előzményei
10.2. A közraktározás és az árutőzsde kombinált alkalmazása a lombard hitelezésben
10.2.1. A konstrukció leírása
10.2.2. A folyószámla egyenlegének változásai a tőzsdei
árfolyamváltozások hatására
10.2.3. A konstrukció legfontosabb előnyei
10.2.4. A jelenlegi gyakorlat legfontosabb – az új konstrukcióval kiküszöbölhető – hátrányai
10.2.5. A konstrukció bemutatása gyakorlati példával
10.3. A 2008. évi Lombard hitelezői veszteségek vizsgálata
10.3.1. A BéT két legfontosabb határidős tőzsdei (áru) termékének áralakulása, az EU csatlakozás óta
10.3.2. A 2007–2008-as árrobbanás és összeomlás vizsgálata
10.3.3. A hitelezői árkockázat menedzsment, gyakorlati példán bemutatva
10.4. A 2008. évi banki veszteségek magyarázata
10.5. A kereskedelem-finanszírozási konstrukció
10.5.1. A konstrukció (trade-finance) bemutatása
10.5.2. A konstrukcióban felmerülő kockázatok értékelése
10.5.3. Fedezetek
10.5.4. A finanszírozási konstrukció eredménye
10.5.5. A konstrukció összefoglalása
10.6. Következtetések, javaslatok