Tartalom és kiadási információk
Hogyan vegyük ki a pénzt az informatikai tevékenységgel foglalkozó vállalkozásból? Melyik most a legkedvezőbb adózási mód, melyikben a legkisebb az adóteher? Ezekre az egyszerű kérdésekre kívánjuk megadni a válaszokat az érintetteknek, ugyancsak egyszerűen és közérthetően.
Ha vállalkozási lehetőségekről, adóterhekről beszélünk, akkor szükségszerűen ki kell térnünk a jövedelemadózás, az általános forgalmi adó, a helyi iparűzési adó szabályaira, a könyvelési és ügyviteli kötelezettségekre is.
Az informatikusok önálló tevékenységben, szabadfoglalkozásban az alábbi adózási alternatívák közül választhatnak:
1. Önálló tevékenység / adószámos magánszemély
2. Egyéni vállalkozó az átalányadó alatt
3. Egyéni vállalkozó a vállalkozói szja alatt
4. Egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) alatt
5. Társas vállalkozás személyes közreműködéssel - a társasági adó alatt
6. Társas vállalkozás személyes közreműködéssel – a kisvállalati adó alatt.
Először számba vesszük informatikus foglalkozásokat, majd röviden és érthetően bemutatjuk az egyes adózási alternatívák jellemzőit, előnyeit és hátrányait, külön fejezetben pedig a részletes szabályaikat.
Informatikai foglalkozásokra nincs speciális adónem, csak az általános adózási módok közül választhatnak. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályai a szűken vett informatikai foglalkozásokra nem terjednek ki, legfeljebb a rokon foglalkozások közé sorolható egyes mérnöki, továbbá műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásokban lehet ekhózni.
Megjelenés | 2023 |
Méret | B/5 |
Oldalszám | 172 |
Kötés típusa | füles, kartonált |