Fenntartható finanszírozás és fejlesztés

Azt a tényt, miszerint a klímaváltozás hatásainak mérséklésére intézkedésekre van szükség, a világ országai és a gazdasági élet szereplői széles körben felismerték. A pénzügyi terület helye és szerepe ebben a folyamatban még tisztázásra szorul. Míg a hagyományos pénzügyek és finanszírozási megoldások a pénzügyi megtérülésre összpontosítanak, addig a fenntartható finanszírozás a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti megtérülést együttesen veszi figyelembe.
A pénzügyi szektor vezető szerepet játszhat a fenntartható vállalatok, projektek és beruházások finanszírozásában és ezáltal felgyorsíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállást. Az elmúlt években a köz- és magánbefektetők egyre több lépést tettek az éghajlatváltozás és a szélesebb körű fenntarthatósági kérdések fejlesztési, befektetési döntéseikbe és portfólióallokációikba való integrálása érdekében, egyidejűleg beindult a fenntartható finanszírozás hivatalos meghatározásáról szóló jogalkotás is. A taxonómiák a fenntartható finanszírozás definícióit tartalmazzák, átfogó osztályozási rendszert biztosítva a fenntartható finanszírozás feltételeinek beazonosításához.
Az Európai Unió 2020 júniusában rendeletet fogadott el a fenntartható befektetések beazonosítását szolgáló keretszabályok létrehozásáról. Ez a rendelet, amelyet gyakran „EU taxonómiai rendeletként” is emlegetnek, az EU fenntartható pénzügyi cselekvési tervének sarokköve és egy szabályozási keretrendszer meghatározó eleme, mivel számos hatályos szabályozást módosít, illetve jövőbeni szabályozási kezdeményezésbe is bekerül; úgymint az EU zöld kötvény standardja, a lakossági befektetési alapok uniós ökocímkéje vagy akár a helyreállítási és rezilienciaerősítő eszköz forrásainak szabályai. Horizontálisan a teljes európai gazdaságot átalakítja az Európai Zöld Megállapodási stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez. A zöldítési folyamat és átalakítás mind a közszférát, mind a magánszférát érinti, és a szakpolitikák és ösztönző eszközök, valamint a magánfinanszírozás átalakítása és reformja szükséges a célok eléréséhez. A jelenlegi piaci gyakorlatok − a minősítésektől kezdve a közzétételekig és az egyes mérőszámokig − azonban még széttagolt és következetlen képet mutatnak az ESG-kockázatokról és teljesítményről.