A mezőgazdasági tevékenység költség- és teljesítménykontrollja

A könyv papíralapon nem kapható, ide kattintva pillanatokon belül olvashatja ekönyv formátumban!

Annak érdekében, hogy a szervezeten belüli döntéshozókat számukra releváns információval tudjuk ellátni, több megoldás is létezik. Ezek egyike az, hogy a számviteli információs rendszert fejlesszük fel. A vezetői igényeket kielégítő számviteli információs rendszer kialakításához nem állnak rendelkezésre sem hazai, sem nemzetközi előírások.
A számviteli törvény a vállalkozó döntésére bízza, hogy − a számviteli törvényben kötelezően előírtakon kívül − milyen információkra van szüksége döntései megalapozásához.
Ezen információk biztosításához szükséges a gazdasági események folyamatos nyomonkövetése, gyűjtése, ugyanis a kért információ általában nem biztosítható az információigény megfogalmazásakor. Az szintén nincs a jogszabályban megfogalmazva, hogy egy szervezet a döntések megalapozásához szükséges számviteli információk biztosítására miként szervezze meg, működtesse és hasznosítsa a számvitelt. A Saldo kiadásában megjelent kiadvány ezt a célt szolgálja. A könyv ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a költségrendszer kialakítását, továbbfejlesztését illetően.
A költséghelyi ismereteket tartalmazó 1. fejezet három fő részre tagolódik. Az első rész a költséghelyek kialakításának lehetséges kereteit mutatja be. Amennyiben a kialakított költséghelyeket a vállalkozás költségszámlák formájában is megjeleníti (például alkalmazza
a 6. számlaosztályt), akkor az 1.2 fejezetrész a főkönyvi elszámolásban nyújt segítséget.
A kialakított költséghelyek költségeit nemcsak a főkönyvi számlákon, hanem – informatikai megoldások függvényében – egyéb módon is tudjuk gyűjteni és nyomon követni.
A 6. és 7. számlaosztály alkalmazása csak egy lehetséges megoldás! Az 1. fejezet harmadik része a költségfelosztás folyamatával foglalkozik.

A költségviselőkkel foglalkozó 2. fejezet követi az első fejezet logikáját. Megismerhetjük a költségviselők kialakítását, illetve a kapcsolódó főkönyvi elszámolásokat.
A 3. fejezet témája az önköltségszámítás, amely során betekintést nyerhetünk a kalkulációs
séma kialakításába és tartalmába, illetve az önköltségszámítás módszertanába.
A módszertani rész két, a mezőgazdasági tevékenységre jellemző témát ölel át: a fő–, mellék–, és ikertermék problémáját, valamint az élőtömeg önköltségszámítást.
Az elméleti, módszertani fejezeteket – a 4. fejezetben – egy esettanulmány követi.
Az esettanulmány kettős célt szolgál. Az egyik cél annak bemutatása, hogy a megismert elvi lehetőségeket (költséghelyek és költségviselők kialakítása, költségfelosztás, önköltségszámítás) hogyan lehet átültetni a mindennapok gyakorlatába. A kiadvány másik célja pedig annak szemléltetése a 4.5 fejezetben, hogy az analitikus és főkönyvi számviteli adatokat hogyan lehet a számvitelben nem (vagy kevésbé) járatos döntéshozók számára is érthetővé és hasznosíthatóvá tenni.
A könyvben megfogalmazott javaslatok ellenére ne feledkezzünk meg arról, hogy egy jól működő költségrendszer objektív és szubjektív tényezők figyelembevételével alakítható ki. Ilyen objektív tényező:

– a termelés jellege, milyensége,
– a vállalkozás profilja,
– az informatikai háttér, a rendelkezésre álló technikai eszközök.

Szubjektív tényezőként említhetjük a mindenkori vezetés információigényét, azaz azt, hogy a döntéshozók a költségekről és a teljesítményekről milyen tartalmú információkat látnak szükségesnek.
Jelen kiadványt tehát az tudja igazán haszonnal forgatni, aki az alapvető számviteli ismeretek mellett konkrét igényeket, elvárásokat is meg tud fogalmazni információs rendszerével szemben.