A kis- és középvállalkozások innovációja

Jelen kötet szellemi munícióját adó, a kkv-k innovációs minimumának azonosítására irányuló kutatás célja az egyes innovációs módszertanok, modellek benchmark jellegű vizsgálata és a hazai kkv-k legoptimálisabb innovációs életciklus modelljének definiálása volt. A kutatás során az innováció mint változási képesség operatív szinten került vizsgálatra az egyes innovációs módszertanok, modellek benchmark jellegű elemzésével.
Miközben a mű célrendszere többrétű, legfontosabb küldetése, hogy az innováció technokrata, tudományos és sokszor talán túlértékelt vagy túlgondolt jelentéstartalmát átformálja a vállalatok mindennapjaiban is használható, működésüket és eredményességüket támogató fogalommá.
A szerzők az innovációs definíciók, modellek, folyamatok, jogszabályok és nemzetközi trendek világának elemző bemutatásán keresztül vezetik az Olvasót, kiemelten foglalkozva a hazai kis- és középvállalkozások innovációs kihívásaival, lehetőségeivel.
A kötetben szereplő ismeretek tanulmányozása hasznos lehet a téma iránt mélyebben érdeklődőknek − legyen szó a jövő innovációmenedzsereiről, döntéselőkészítőkről és szakpolitikusokról vagy akár egyetemi hallgatókról, oktatókról −, akik tenni szeretnének azért, hogy a kis- és középvállalkozások, azáltal pedig hazánk innovációs teljesítménye javuljon, elkerülve ezzel a kevésbé versenyképes gazdasági környezetben rejlő közepes fejlettségi csapda veszélyét.

Bevezetőből:

Adaptáció, reziliencia, fejlődés: a földi élet fennmaradásának kulcsfogalmai. Az egyes organizmusokon túl azonban fontosságuk szintúgy helytálló az emberek által létrehozott szervezetekre is, legyenek azok vállalati, kormányzati, civil entitások vagy éppen maga a társadalom. Ruth DeFries, a Columbia Egyetem kutatója nyomán megfogalmazhatjuk: a komplex, globalizált láncolatok, amelyeken át áruk, szolgáltatások, tudás, tőke és emberek közlekednek, a világ társadalmát erekként hálózzák be. Maga a társadalom pedig egyre inkább maga is egy kölcsönös függőségekkel átszőtt szuperorganizmusra hasonlít. Olyan korban élünk, amely több szempontból hatalmas kihívások elé állítja mind az élőlényeket, mind a szervezeteket. Nem nehéz belátni, hogy a klímaváltozás hatásai, a bolygó erőforrásainak túlhasználata, az új típusú biztonsági fenyegetések, a piacokat forradalmasító megoldások más-más úton és módon, de a kormányzatokra, a vállalatokra, a civil társadalomra nézve is komoly következményekkel járnak. Ezek kezelése pedig létkérdés, amelyhez az innováción keresztül vezet az út. Ha mindemellett megemlítjük, hogy kutatási becslések szerint a vállalati szektorban felhalmozódott – a jelenlegi adatgyűjtési rendszerben sokszor láthatatlan – tudástőke csak Magyarországon 200 ezer milliárd forint értékű, nem kétséges, hogy milyen sok múlik egy-egy ország innovációs rendszerének felépítésén.