Nyugdíjas magánszemély osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó
Kell-e a nyugdíjas magánszemélynek az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie? Dedákné Németh Margit a Saldp okleveles adószakértője, bér- és tb szakértő válaszolt a kérdésre a 2022. júniusában a Periodika újság hasábjain.
Az osztalék utáni szocho fizetési kötelezettség szabályai eltérnek az összevonás alá eső jövedelem utáni szocho fizetési szabályoktól. Az összevonás alá eső szja köteles jövedelem után (a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy részére az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével) a kifizető kötelezett a 13% szocho megfizetésére. Abban az esetben, ha az összevonás alá eső jövedelmet nyugdíjas magánszemélynek fizetik ki, a jövedelem kifizetője mentesül a 13% szocho megfizetése alól [Szocho tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján].
Az osztalékjövedelem után a magánszemély kötelezett a 13%-os mértékű szocho megfizetésére. Ez a szocho fizetési kötelezettség minden magánszemély tekintetében fennáll, függetlenül attól, hogy a magánszemély nyugdíjasnak minősül-e [Szocho tv. 1. § (5) bekezdés c) pont]. Ezen általános előírástól eltérően a Szocho tv. 2. § (2) bekezdésének előírása alapján nem áll fenn az osztalék utáni szocho fizetési kötelezettség, amennyiben a magánszemély rendelkezik:
személyi jövedelemadó (szja) köteles, összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó, illetve egyéb jövedelemmel (ezek az szja köteles jövedelmek lehetnek: munkabér, megbízási díj, tiszteletdíj, vállalkozói kivét, bérleti díj stb.) – függetlenül attól, hogy ezen jövedelmek után a kifizető fizetett-e szochot vagy sem;
vállalkozásból kivont jövedelemmel;- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemmel;- osztalékkal;- árfolyamnyereségből származó jövedelemmel;és azok együttes összege eléri az adófizetési felső határt, a minimálbér 24-szeresét, ami 2022. évben 4 800 000 forint.
Abban az esetben, ha a magánszemély fenti jövedelmei év végéig várhatóan elérik a 4 800 000 forintot, és erről a kifizető felé nyilatkozatot tesz, a kifizető az osztalékból szochot nem von le, csak 15% szja-t. Amennyiben a magánszemély nem rendelkezik a felsorolt jövedelmek valamelyikével, akkor az osztalék összegéből, de maximum 4 800 000 forintból kerül levonásra a 15% szja és a 13%-os mértékű szocho összege.
Az árfolyamnyereség utáni szocho fizetési szabályok megegyeznek az osztalékra vonatkozó szabályokkal. Ennek megfelelően, amennyiben a nyugdíjas magánszemély rendelkezik 4 800 000 Ft összeget elérő, összevonás alá eső, illetve a felsorolásban szereplő külön adózó jövedelemmel, az árfolyamnyereség után mentesül a szocho fizetési kötelezettség alól. Amennyiben az árfolyamnyereségen kívül nincs más jövedelme, az árfolyamnyereség összege után, maximum 4 800 000 Ft-ig a 15% szja-n felül 13% szochot is kell fizetnie. Az osztalék 4 800 000 Ft feletti része után csak 15% szja-t kell fizetni.
Dedákné Németh Margit okleveles adószakértő, bér- és tb szakértő
