Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Az agrárpolitika szerepe a társadalom megfelelő élelmiszer- és ipari nyersanyagellátásának biztoítása, az ágazat nemzetközi versenyképességének növelése, az ország területének kultúrállapotban tartása, valamint a természeti elemek megőrzése és védelme. A KAP reformjainak elemzése tájékoztatást ad az olvasóknak az elfogadott reformok céljairól, főbb intézkedéseiről, valamint ezek bekövetkezett és várható hatásairól. A vidékfejlesztési intézkedések komplex ismertetése hozzájárul a vidékfejlesztés keretében várható eredmények reális megítéléséhez. A könyv elméleti és gyakorlati útmutatóként szolgál a gazdák számára az EU 2014-2020 közötti pénzügyi és tervezési ciklusára vonatkozó Közös Agrárpotitika megértéséhez. Hatékony segítséget nyújt a gazdák számára az új támogatási és piacszabályozási rendszer megismeréséhez a reformok, változások hangsúlyozásával és közérthető ismertetésével, valamint azok vállalkozás-orientált elemzésével.

Tartalomjegyzékből:

1. A Közös Agrárpolitika 50 éve
1.1. A mezőgazdasági protekcionizmus kialakulása Európában
1.2. A Közös Agrárpolitika rövid története
1.3. A KAP folyamatos reformjának indokai
1.4. Közvetlen támogatás az Agenda 2000 alapján (standard rendszer)
1.5. Közvetlen támogatás a 2003. évi reform alapján (egységes gazdaságtámogatási rendszer)
1.5.1. Közvetlen támogatások és agrárrendtartások
1.5.2. Egységes gazdaságtámogatás
1.5.3. A támogatási jogosultság meghatározása és átruházása
1.5.4. Az egységes gazdaságtámogatás előnyei és hátrányai
1.5.5. Degresszió és moduláció 2005 és 2013 között
1.6. Health Check
1.7. Vidékfejlesztés 2000 és 2006 között
1.7.1. A legfontosabb vidékfejlesztési intézkedések
1.7.2. A vidékfejlesztés támogatása
1.7.3. A támogatások csoportoítása
1.7.4. új vidékfejlesztési intézkedések
1.7.5. A vidékfejlesztési támogatási programok bővítése
1.8. Vidékfejlesztés az új tagországokban 2004 és 2006 között
1.8.1. Vidékfejlesztés Magyarországon (2004-2006)
1.9. Vidékfejlesztés 2007 és 2013 között
1.9.1. Vidékfejlesztés Magyarországon (2007-2013)
1.10. A KAP alkalmazása Magyarországon
1.10.1. A Koppenhágai Megállapodás
1.10.2. Az egyszerűített terület alapú kifizetés

2. KAP-reform 2014-2020
2.1. Nemzetközi kihívások: élelmezésbiztonság
2.2. Nemzetközi kihívások: energiabiztonság
2.3. Nemzetközi kihívások: környezetbiztonság
2.4. A reform háttere
2.4.1. Eszközök és célok
2.4.2. Közvetlen kifizetések és piaci intervenció (1. pillér)
2.4.3. Versenyképesség, környezet és vidékfejlesztés (2. pillér)
2.4.4. A támogatások alakulása a tagországokban
2.4.5. Hosszabb távú kihívások
2.4.6. Kohézió és tágabb értelemben vett vidékfejlesztés
2.5. A 2004 és 2020 közötti költségvetési időszak pénzügyi keretei
2.5.1. Alaptámogatás
2.5.2. Zöld komponens (kötelező)
2.5.3. Kedvezőtlen természeti adottságú területek támogatása (opció)
2.5.4. Fiatal gazdálkodók támogatása (opció)
2.5.5. Termeléshez kötött támogatások (opció)
2.5.6. Kisgazdaságok egyszerűített támogatása (opció)
2.5.7. Közvetlen kifizetések korlátozása (kötelező)
2.6. A közvetlen támogatások javasolt rendszerének hatásvizsgálata Magyarországon
2.6.1. Zöld komponens
2.6.2. Kedvezőtlen természeti adottságú területek támogatása
2.6.3. Fiatal gazdálkodók támogatása
2.6.4. Termeléshez kötött támogatás
2.6.5. Kisgazdaságok egyszerűített támogatása (opció)
2.6.6. Alaptámogatás
2.6.7. A közvetlen kifizetések korlátozása
2.6.8. A modellezési hatásvizsgálatok eredményei
2.7. Javasolt fontosabb piaci intézkedések
2.7.1. Intervenció
2.7.2. Rendkívüli intézkedések
2.7.3. A termelői szerveződések ösztönzése
2.7.4. Termelői szervezetek, termelői csoportok
2.7.5. A borszőlő-telepítési jogok eltörlése
2.7.6. A cukorkvóták megszüntetése
2.7.7. A tejkvóták megszüntetése
2.8. Vidékfejlesztés 2000 és 2014 között
2.8.1. Elosztási szempontok
2.8.2. Magyarországi elképzelések
2.8.3. Változások a vidékfejlesztés mozgásterében
2.8.4. Intézkedések
2.8.5. Pénzügyi keretek