Uniós és magyar versenyjog

A magyar nyelvű versenyjogi szakirodalom meghatározó könyvének immáron harmadik, jelentősen kibővített kiadása érhető el. A szerző több évtizedes oktatói, kutatói és gyakorló jogászi tapasztalatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a versenyjog alapintézményeit és állandó mozgásban levő gyakorlatát megismertesse az olvasóval. A hazai közönség igényeit még jobban kiszolgálva, a harmadik kiadás már nem csak az EU, hanem a magyar versenyjogi szabályokat és intézményeket is bemutatja.

A könyv a jogterület közgazdasági, elméleti hátterének áttekintésével kezdi a versenyjog bemutatását, ezzel segítve a generálklauzula jellegű tilalmak megértését. A könyv abban egyedülálló a magyar könyvpiacon, hogy abban a versenykorlátozó megállapodások, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, a fúziókontroll szabályai mellett az EU-tagállamokra vonatkozó versenyjogi előírások is részletesen bemutatásra kerülnek. A szabad piaci versenyt ugyanis nem csak a piaci szereplők, hanem a gazdaságba beavatkozó állami intézkedések is korlátozhatják. A versenykorlátozó megállapodásokon belül a kartellek, versenytársak közötti kooperációk és forgalmazási megállapodások jogát ismerheti meg az olvasó. Az állami versenyjogon belül az állami monopóliumokhoz, az államilag támogatott kartellekhez és az állami támogatásokhoz kapcsolódó tilalmakat és jogeseteket mutatja be a kiadvány. Az anyagi jogi szabályok mellett a jogot életre keltő intézményekkel, eljárási szabályokkal, illetve szankciókkal is megismerkedhet az olvasó.

A könyvet a versenyjogot magasabb szinten tanulók mellett e jogterületen dolgozó ügyvédek, bírák, tisztviselők, vállalati jogtanácsosok részére ajánljuk. 

Részletes ismertető

Az Európai Unió versenyjoga c. könyv harmadik, átdolgozott és kibővített kiadásában egyrészt frissítettem az elmúlt hét év jogalkotási és jogalkalmazási fejleményeivel a meglevő anyagot, másrészt az egyes fejezetekhez magyar versenyjogi kitekintést is írtam. A megújult könyv így most már nem csak az európai, hanem a magyar versenyjog alapjainak bemutatását is célul tűzte. A szöveg nagy része továbbra is az uniós jog bemutatására koncentrál, mivel úgy gondolom, hogy a magyar versenyjog legfontosabb intézményei jellemzően ezt a mintát követik. Azzal a néhány, elsősorban eljárási, intézményi természetű kérdésnél, ahol külön magyar út azonosítható, természetesen kiemeleten foglalkoztam. Annak érdekében, hogy a végtermék még „forgatható" méretű legyen, elsősorban az állami versenyjogi és kisebb részben az eljárásjogi részeket rövidebbre kellett fognom.

1995-ben, első, akkor még „közösségi" versenyjogi tankönyvem megírásakor nehézséget jelentett a versenyjog újszerűsége, a gyakorlati tapasztalat és az oktatói élmények hiánya. Az elmúlt években a versenyjog is ismertebbé vált Magyarországon, és magam is számos előadáson, nappali és posztgraduális képzés során erősíthettem tudásomat, nem is szólva a Gazdasági Versenyhivatalnál töltött évek, majd az utóbbi tíz év Réczicza White & Case, majd Dentons Réczicza ügyvédi irodához kapcsolódó ügyvédi gyakorlat hozadékáról. Remélem, hogy sikerült a könyvben minden olyan témát olyan módon feldolgozni, hogy a könyvet elégedetten lapozgathatják mind a gyakorló jogászok, mind a magasabb szinten versenyjogi tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók. 

Mivel az uniós jog vázára építettem az írásomat, nem foglalkozom a tisztességtelen piaci magatartás és a tisztességtelene kereskedelmi gyakorlatok tilalmával kapcsolatos szabályokkal. A Wolters Kluwer által kiadott versenyjogi könyvem sajátossága abban áll, hogy a versenyjog egészéről igyekszem átfogó képet adni, mind uniós, mind magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. 

(Tóth Tihamér)