Számviteli esettanulmányok

A „Számviteli esettanulmányok" című szakkönyvet nem a teljesen kezdőknek, hanem a számvitelben bizonyos mértékben már jártas, haladóknak ajánljuk. Fő célunk az összefoglaló rendszerezés volt. Ezzel kívántuk megkönnyíteni a felsőfokú képzésben résztvevők vizsgákra való felkészülését. A felsőfokú képzést tágan értelmezzük, beleértjük az iskolarendszerű oktatást (főiskolai, egyetemi oktatást), valamint az ezen kívül szervezett kurzusokat (mérlegképes könyvelők, okleveles könyvvizsgálók képzését) is.

Az összefoglaló és rendszerező jelleg ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a már gyakorló számviteli szakemberek is hasznosan forgathassák e könyvet, és könnyen, gyorsan találjanak választ és megoldást a gyakorlatban felmerülő problémáikra.

Ezek a célok határozták meg a kiadvány végső szerkezetét és tartalmát.

Könyvünk első, 2001. évi megjelenése óta ez a tizenegyedik, átdolgozott kiadása. A legutóbbi (a tizedik) két évvel ezelőtt, 2017-ben jelent meg. Azóta a hazai számvitel szabályozásában ismét számos érdekes – bár a korábbiakhoz képest jóval kisebb léptékű – változtatásra és pontosításra került sor. Címszavakban – a teljesség igénye nélkül – az elmúlt két év az alábbi számviteli változások kerültek beépítésre, átdolgozásra szakkönyvünkben.

• Pontosításra került a fedezeti ügylet, a piaci érték, a cash-flow fedezeti ügylet és az egyéb származékos ügylet fogalma, illetve egyértelműbbé vált kiszámításuk levezetése és számviteli elszámolásuk.
• A lényegesség elve kiegészül azzal az előírással, hogy egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.
• A vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését a döntést követő harmadik (és nem az ötödik) üzleti évben változtathatja meg. 
• Az aktív időbeli elhatárolást és az egyéb bevételeket érinti, hogy lehetővé vált a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegének aktív időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szembeni elszámolását, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Nem kell önrevíziót végrehajtani, ha a várható támogatásként elszámolt összeg nem egyezik meg a ténylegesen megkapott összeggel.
• A követelések elengedését és behajthatatlanságát egymással megegyező módon kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között vagy a forgóeszközök között kerültek aktiválásra.
• A konszolidálásba bevont vállalkozások a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathatják üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval.
• Az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatását forgalmi költség eljárással is össze lehet állítani.
• A cash flow-kimutatás fő sorai ezentúl az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Az elkészítésénél olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével a halmozódások kiszűrésre kerülnek.