Orvosok, egészségügyi dolgozók szabadfoglalkozásban

Hogyan vegyük ki a pénzt az ilyen tevékenységgel foglalkozó vállalkozásból? Melyik most a legkedvezőbb adózási mód, amelyikben a legkisebb az adóteher? Ezekre az egyszerű kérdésekre kívánjuk megadni a válaszokat az érintetteknek, ugyancsak egyszerűen és közérthetően. 

Az „egészségügyi dolgozó” fogalma alatt az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4.§ a) pontjában adott meghatározást értjük:
a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy,
aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy
ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban, 

Meg kell említeni, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók szabadfoglalkozású lehetőségeit nagyban korlátozzák az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény rendelkezései. Ez szerint az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál – a közreműködő kivételével - eleve csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni (1.§/4/). A törvény összeférhetetlenségi szabályai szerint az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag előzetes engedéllyel létesíthet (4.§/1/). Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén kizárólag előzetes engedéllyel végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Az előzetes engedély kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott szakmában történő tevékenységvégzésre adható meg (4.§/2/). Ezek a szabályok 2023 év elején is fennállnak. 

Ezzel együtt az orvosok, egészségügyi dolgozók szabadfoglalkozási lehetőségei némileg gúzsba kötve, de élnek. Például az elmúlt évek szabályozási változásai az orvosi szabadfoglalkozás jogi kereteit adó 2003. évi LXXXIV. törvényt - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről – alig érintették. 

Ezek alapján kiadványunkban a nem állami, nem önkormányzati, azaz magán-egészségügyi szolgáltatóknál alkalmazható foglalkozási, vállalkozási formákat és az azokhoz kapcsolódó adózási módokat mutatjuk be. 

A tevékenység végzésének általános feltételeként csak megemlítjük, hogy egészségügyi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett -  főszabály szerint csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának – azaz tehát  Magyar Orvosi Kamarának, vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, vagy a  Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának  (2006. évi XCVII. törvény 14/A.§). 

Az orvosok, egészségügyi dolgozók önálló tevékenységben, szabadfoglalkozásban az alábbi vállalkozási formák és adózási alternatívák közül választhatnak:

1. Szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó
2. Szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó (az átalányadó, vagy a vállalkozói szja alatt)
3. Az egyéni egészségügyi vállalkozó (az átalányadó, vagy a vállalkozói szja alatt)
4. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) - a társasági adó vagy a a kisvállalati adó alatt. 

Ha vállalkozási lehetőségekről, adóterhekről beszélünk, akkor szükségszerűen ki kell térnünk a jövedelemadózás, az általános forgalmi adó, a helyi iparűzési adó szabályaira, a könyvelési és ügyviteli kötelezettségekre is. 

Adott esetben – más foglalkozásokban - a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózás lehet a legkedvezőbb adózási alternatíva, a havi 50.000,-Ft tételes adójával, amely mentesít az szja, szociális hozzájárulási adó és a járulékok megfizetése alól. Viszont alkalmazhatóságát bármely szabadfoglalkozású tevékenységben nagyban korlátozza, hogy csak a lakossági (fogyasztói) szolgáltatásoknál alkalmazható. Ez éppenséggel az orvosi, foglalkozásokban nem jellemző. Ezért az új kata szabályaival a továbbiakban nem is foglalkozunk. 

Orvosok, egészségügyi dolgozók az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályait nem alkalmazhatják. 

Az alábbiakban először számba vesszük  az egészségügyi foglalkozásokat, majd röviden és érthetően bemutatjuk az egyes adózási alternatívák jellemzőit, előnyeit és hátrányait, külön fejezetben pedig a részletes szabályaikat.