Tartalom és kiadási információk
Az osztalék körül számtalan kérdés merül fel. Az egyik ilyen, hogy kinek jár az osztalék, kit illet a nyereségből való részesedés. Ez különösen akkor merül fel, ha nagyvonalú a társasági szerződés, és az osztalékfizetés előtt üzletrész-értékesítésre vagy részvényeladásra kerül sor, vagy az osztalékelőleg és az osztalékfizetés között történik a tulajdonosváltás.
A másik probléma az szokott lenne, hogy a tulajdonosok szeretnék eltéríteni az osztalékfizetési arányokat a tulajdoni hányadoktól. Vajon lehetséges ez? Még ez is előfordulhat. A társasági szerződés szövege meghatározó.
További kérdés az osztalék megállapításának és az osztalék kifizetésének forrása. Ne feledjük, az osztalék csak papíron profit. Emiatt – pénz híján – egyre gyakrabban fordul elő az osztalék természetben (gépjármű, ingatlan, értékpapír) történő fizetése. Legális ez? Igen, az – de vajon milyen számviteli és adózási szabályokat kell betartani? Elég a követelés-tartozás összevezetése? Netán értékesítést is számlázni és könyvelni kell? Milyen lesz a számviteli elszámolás? Az általános forgalmi adó is megjelenhet? Kinek kell fizetnie? Egyenes vagy fordított áfás számlát állítunk ki? A vagyonszerzési illeték kérdése sem elhanyagolható. Megjelenik az illeték? Kit terhel? Mekkora mértékű?
Szintén kérdés az osztalék adózása. Évek óta azonos a szabály, mégis rosszul alkalmazzák a szocho-alap-korlát megállapítási szabályát. Ennek következtében az érintettek túlfizetik a szociális hozzájárulási adót. Mi is a helyes eljárás? Hogyan számolunk? Milyen jövedelmek vehetők figyelembe? A szocho vagy az szja alapját kell göngyölíteni? A kettő nem mindig azonos! A kifizetőt adminisztratív feladatok is terhelik. Melyek is ezek?
Az osztalékelőlegről sem szabad elfeledkezni, hiszen két beszámoló elfogadása között osztalékelőleg fizethető. Ugyanazok az adózási szabályok? Mi történik, ha az osztalékelőleg és az osztalék összege nem egyezik meg? Hogyan kell könyvelni? A bevallásokat érintően lesz-e önellenőrzés?
Számtalan résztéma, amely megválaszolásra vár. Kiadványunkban ezekre és még sok más kérdésre igyekszünk válaszolni, segítve ezzel az Olvasó mindennapi munkáját, legyen vállalkozó vagy adózási szakember.
TARTALMI FELÉPÍTÉS:
Előszó
1 Osztalék kontra tartalék
2 Forprofit, nonprofit
3 Az osztalékhoz kapcsolódó jogszabályi háttér
4 Az osztalékkal kapcsolatos előírások
4.1 Osztalék a Ptk.-ban
4.2 Osztalék az adótörvényekben
4.2.1 A társaságiadó- és a kisvállalatiadó-törvények osztalékfogalma
4.2.2 A személyi jövedelemadó osztalékfogalma
4.3 Osztalék a Számviteli törvényben
5 Az osztalék forrása
6 A kifizethető osztalék korlátozása
6.1 A Ptk. előírásai
6.2 A Számviteli törvény előírásai
6.2.1 IFRS beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó szabályok
6.2.2 A fejlesztési tartalék képzésének hatása a kifizethető osztalékra
6.3 Adótörvények és az osztalék
7 Döntés az osztalékról
7.1 A döntés napja
7.2 Az osztalékfizetésre jogosultak köre
7.3 Az osztalék megoszlása
7.4 Az osztalékból való kizárás
7.5 Amikor nem jár osztalék
7.6 Az osztalék elengedése
7.6.1 Független fél által elengedett osztalék
7.6.2 Kapcsolt vállalkozás által elengedett osztalék
8 Az osztalék könyvelése
8.1 Az osztalékot fizető fél könyvelése
8.2 Az osztalékot kapó fél könyvelése
8.3 Az osztalék elengedése
9 Az osztalékfizetés időpontja
9.1 Az osztalékfizetés időpontja
9.2 A részletekben fizetett osztalék
9.3 A késedelmes osztalékfizetés kamata
9.4 A ki nem fizetett osztalék
9.5 A kifizetett osztalék törlése
10 Az osztalékkötelezettség teljesítésének lehetséges formái
10.1 A magyar forintban teljesített osztalék
10.2 A devizában megjelenő osztalék
10.3 A természetben nyújtott osztalék
10.3.1 Az eszközben nyújtott osztalék elszámolása
10.3.2 Az általános forgalmi adó megjelenése
10.3.3 Az szja és a szocho
10.3.4 A vagyonszerzési illeték
10.3.5 Igazolás kiállítási kötelezettség
10.4 A természetben kapott osztalék
10.5 Az értékpapírral teljesített osztalékfizetés
11 Az elengedett osztalék
11.1 A nem kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék
11.2 A kapcsolt vállalkozás részére elengedett osztalék
11.3 A természetes személy által elengedett osztalék
12 A kapott osztalék
12.1 Kapott osztalék mint adózás előtti eredményt korrigáló tétel
12.2 Belföldi és nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék
12.3 Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék
12.3.1 Az adózás előtti eredmény növelése
12.3.2 Az adózás előtti eredmény csökkentése
12.4 Offshore cégtől kapott osztalék
12.5 A jóváhagyott, fizetett osztalék és a társasági adó
12.6 Az osztalék elengedésének adóvonzata
13 Az osztalék és a kisvállalati adó
13.1 A kapott osztalék
13.2 A külfölditől kapott osztalék
13.3 A jóváhagyott, fizetett osztalék
13.4 A kisvállalati adó és az osztalékelőleg
13.5 Az előlegbevallás és az elszámoló bevallás
14 Az osztalék és a személyi jövedelemadó
14.1 Adminisztratív feladatok
14.2 A külföldről kapott osztalék
14.2.1 Az osztalék megjelenése
14.2.2 Az adóztatási jog
14.2.3 A külföldről kapott osztalék adózása, ha van kettős adózást elkerülő egyezmény
14.2.3.1 A kettős adózást elkerülő egyezmény alkalmazásra kerül a forrásfországban
14.2.3.2 A kettős adózást elkerülő egyezmény nem kerül alkalmazásra a forrásfországban
14.2.4 A külföldről kapott osztalék adózása, ha nincs kettős adózást elkerülő egyezmény
14.2.5 Az alacsony adókulcsú államból kapott osztalék
14.2.6 A külföldi magánszemélynek fizetett osztalék
14.2.7 Az osztalék törlése
14.2.8 A tartós befektetési számlán realizált jövedelem
14.3 Az egyéni vállalkozó osztalékalapja
15 Az osztalék és a szociális hozzájárulási adó
15.1 Adminisztratív feladatok
15.2 A szocho-alap-korlát
15.3 A túlfizetett szocho
15.4 Az „alulfizetett” szocho
15.5 Az „ellenőrzött” tőkepiaci ügylet
15.6 Az osztalékelőleg és a szocho
16 Az osztalék és a kisvállalkozások tételes adója
17 Az osztalékelőleg
17.1 Az osztalékelőleg megállapítása
17.2 Az osztalékelőleg könyvelése
17.2.1 Az osztalék előleget fizető társaság
17.2.2 Az osztalékelőlegben részesülő társaság
18 Az osztalékelőleg és az osztalék
18.1 Az osztalékelőleg osztalékká válása
18.1.1 A magánszemély által kapott osztalék
18.1.2 A társaságiadó-alany által realizált osztalékelőleg
18.1.3 A kisvállalati adóalany által realizált osztalékelőleg
18.2 Az osztalékelőleg és az osztalék: melyik a több?
| Kiadás éve | 2024 |
| Méret | B/5 |
| Oldalszám | 102 |
| Kötés típusa | puhatáblás, ragasztókötött |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!
