A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve I-II.

A gyakorlati szakemberek által kedvelt kézikönyv előző kiadása 2016. októberi lezárással dolgozta fel a joganyagot és a bírói gyakorlatot. A 2019. évi új kiadás indoka az, hogy azóta jelentős – nem várt terjedelmű és mélységű – módosítások történtek mind a csődjog területén, mind azon kívül. A csődjog szempontjából a legfontosabb a 2017. évi XLIX. törvény volt, amely a Ptk. 2016. évi módosítása következtében várható volt ugyan, de a változtatás mértéke a szakembereket is meglepte. A törvény ugyanis nemcsak a Ptk. 2016. évi módosítását vezette át a Cstv.-n, de ezen jelentősen túlmutatva megszüntette a régi vagyont terhelő (körülírással meghatározott) zálogjoggal biztosított követelések külön kezelését, valamint módosította a levonható költségek körét. 

További jelentős változás volt, hogy 2018. január 1-jén hatályba lépett az új Pp., amelyhez kapcsolódva a 2017. évi CXXX. törvény szinte minden olyan törvényt módosított, amelynek eljárási szabályai vannak, így természetesen a Cstv.-t is jelentősen érintette. Az új Pp.-hez kapcsolódva került megalkotásra a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó 2017. évi CXVIII. törvény, amely szintén megkerülhetetlen a csőd- és felszámolási eljárás szempontjából. 

A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat szabályozó 1346/2000/EK rendeletet felváltotta a 2015/848/EU rendelet, amelynek egyes szabályait át kellett ültetni a belső jogba. Ezt a feladatot végezte el a 2017. évi CXXVI. törvény, amely 2017. október 28-án lépett hatályba. 

Az elmúlt időben alig születtek jogértelmezéssel kapcsolatos döntések, ezért a kézikönyv a nyilvánosan elérhető bírói tanácskozások anyagait is tartalmazza. A tanácskozásokra készített vitaanyagokban leírt álláspontot bírói véleményként kell figyelembe venni, adott jogvita eldöntésénél ez a vélemény nem köti ugyan a bírákat, mégis támpontot ad a kézikönyv használóinak a jogszabályi értelmezés során.