Kozár László

Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletek

Teljes ár: 4 600 Ft

Webshop ár: 4 370 Ft

Rendelhető (Szállítás: 1-3 munkanap)

Kosárba

„A könyv megírásának alapvető célja egy olyan mû létrehozása volt, amely egyszerre funkcionálhat gyakorlati szakemberek szakkönyveként ugyanakkor a felsôoktatás különbözô, a kereskedelem-, és/vagy tôzsdetechnikát oktató, nemzetközi ügyletekkel foglalkozó képzései számára tankkönyvként. …

Nem tekinthetjük e művet sem klasszikus értelemben vett külkereskedelemtechnikai, sem tőzsde-technikai, sem közraktározási, sem kereskedelem-finanszírozási kézikönyvnek, ugyanakkor az itt említett specialitások mindegyike megjelenik a könyvben, a szerző által fontosnak ítélt súlyozással."

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 
2. A disztribúciós csatorna és a nemzetközi ügylet 
résztvevői 

2.1. A disztribúciós csatorna 
2.1.1. Az áru fizikai útja 
2.1.2. Az áru eszmei útja 
2.2. A nemzetközi ügylet résztvevői, a kereskedőtípusok 
2.2.1. A viszonteladó 
2.2.2. A közvetítő kereskedők 
2.2.3. A termelő, vagy fogyasztó saját érdekeltségei 
2.2.4. A disztribúciós folyamat további fontos résztvevői, intézményei 

3. Az ajánlati tevékenység 

3.1. Az ajánlatok fajtái 
3.2. Az ajánlati formák 
3.2.1. A szóbeli ajánlat 
3.2.2. Az írásbeli ajánlatok 
3.3. Az ajánlat tartalma 
3.4. Az ajánlat értékelésének szempontjai 
3.4.1. Az ár 
3.4.2. A paritás 
3.4.3. A szállítási/fizetési határidő és ár összhangja 
3.4.4. A minőség (mûszaki tartalom) és ár összhangja 
3.4.5. Az ajánlattevő cég 
3.4.6. A fizetési módok és garanciák 
3.4.7. Az ajánlattevő országa, nemzetisége 

4. A külkereskedelmi szerződés (adásvétel) 

4.1. Az adásvételi szerződés tartalma 
4.1.1. Egy konkrét adásvételi szerződés (példa) 

5. Az INCOTERMS 2010. klauzulái - a fuvarparitás 

5.1. Az INCOTERMS klauzulák csoportjai 
5.2. Az INCOTERMS 2010. klauzulái 
(kiegészítve: 2000, 1990, 1980) 
5.2.1. E csoport 
5.2.2. F csoport 
5.2.3. C csoport 
5.2.4. D csoport 
5.2.5. Az INCOTERMS 2010 által törölt, D’ paritások 
5.2.6. Járulékos paritások 
5.3. Az INCOTERMS 2010 által bevezetett egyéb módosítások

6. Árkockázat management, a határidős tőzsde szerepe a kereskedelemben

6.1. A tőzsde intézményének történelme 
6.1.1. Az árutőzsdék kialakulása, helyzete a világon 
6.1.2. Az árutőzsdék kialakulása, helyzete Európában 
6.1.3. Az árutőzsdék kialakulása, helyzete az Egyesült Államokban 
6.1.4. Az árutőzsdék kialakulása, helyzete Magyarországon
6.2. A tőzsdei ügylettípusok 
6.2.1. Azonnali (cash) ügyletek 
6.2.2. A forward ügylet 
6.2.3. A futures ügylet 
6.2.4. Az opciós ügyletek 
6.3. A tőzsdei ügyletek gyakorlati alkalmazása 
6.3.1. Árutőzsdei hedge ügylet futures kontraktussal 
6.3.2. A tőzsdei ügyletek elszámolása, az Elszámoló-ház 
6.3.3. Árutőzsdei hedge ügylet opcióval 
6.3.4. A spekuláció 

7. Fizetési eszközök és módok a nemzetközi kereskedelemben 

7.1. Fizetési eszközök 
7.1.1. Készpénzfizetés és a készpénznélküli formák 
7.2. Fizetési módok 
7.2.1. Az előre fizetés (Open account) 
7.2.2. Az okmányos meghitelezés (Documentary Credit) 
7.2.3. Az okmányos beszedvény/inkasszó (Documentary collection) 
7.2.4. A hitelben szállítás 

8. A közraktározás, kereskedelmi és kereskedelem-finanszírozási funkciói 

8.1. A közraktározás kialakulása, helyzete a világon 
8.1.1. A közraktározás kialakulása Európában 
8.1.2. A közraktározás kialakulása az Egyesült Államokban
8.1.3. A közraktározás kialakulása, helyzete Magyarországon
8.2. A közraktári tevékenység 
8.2.1. A közraktári szerződés 
8.2.2. A közraktári ügylet szereplői 
8.2.3. A közraktárak felelőssége, állami felügyelete 
8.2.4. A közraktári jegy 
8.2.5. A közraktári jegy kereskedelmi funkciója 
8.3. A közraktári kölcsön és a Lombard hitelezés gyakorlata 
8.3.1. A közraktárak kölcsönnyújtási gyakorlata 
8.3.2. A banki lombardhitelezési gyakorlat 
8.4. Gyakorlati példa a közraktári és a Lombard hitelezési funkció alkalmazására 

9. Árkalkuláció, kalkulációs modell használatával 

9.1. A döntés-előkészítő modell bemutatása 
9.1.1. A modell inputjai 
9.1.2. A modell outputjai 
9.2. A modell által végzett számítások 
9.3. A modellel végzett tényleges futtatások 
9.3.1. Exportőr árkalkulációja a modellel, azonnali vétel és azonnali eladás esetén 
9.3.2. Exportőr árkalkulációja a modellel, azonnali vétel és halasztott eladás esetén 
9.3.3. Néhány példa, a modellel végzett futtatások gyakorlati alkalmazására 
9.4. Áralakító tényezők és árbefolyásoló hatásának vizsgálata modellszámításokkal 

10. A kereskedelemfinanszírozás (a határidős tőzsde és a közraktározás kombinált alkalmazásával) 

10.1. Az új konstrukció előzményei 
10.2. A közraktározás és az árutőzsde kombinált alkalmazása a lombard hitelezésben 
10.2.1. A konstrukció leírása 
10.2.2. A folyószámla egyenlegének változásai a tőzsdei
árfolyamváltozások hatására 
10.2.3. A konstrukció legfontosabb előnyei 
10.2.4. A jelenlegi gyakorlat legfontosabb – az új konstrukcióval kiküszöbölhető – hátrányai 
10.2.5. A konstrukció bemutatása gyakorlati példával 
10.3. A 2008. évi Lombard hitelezői veszteségek vizsgálata 
10.3.1. A BÉT két legfontosabb határidős tőzsdei (áru) termékének áralakulása, az EU csatlakozás óta 
10.3.2. A 2007–2008-as árrobbanás és összeomlás vizsgálata 
10.3.3. A hitelezői árkockázat menedzsment, gyakorlati példán bemutatva 
10.4. A 2008. évi banki veszteségek magyarázata 
10.5. A kereskedelem-finanszírozási konstrukció 
10.5.1. A konstrukció (trade-finance) bemutatása 
10.5.2. A konstrukcióban felmerülő kockázatok értékelése
10.5.3. Fedezetek 
10.5.4. A finanszírozási konstrukció eredménye 
10.5.5. A konstrukció összefoglalása 
10.6. Következtetések, javaslatok

Oldalszám:

Kiadás éve:

Méret:

Kötés:

ISBN:

350 oldal

2011

A/5

puhatáblás ragasztókötött

9789639935662

Kapcsolódó kiadványok